Kevesen hallottak arról, hogy az ember az evolúciós láncon belüli legközelebbi rokonainál – a majmoknál – felsőbbrendű, nem minden kognitív funkciójában. A japán tudósok egyedülálló kutatása rávilágított gondolkodási folyamataink azon területére, amelyben egyértelműen alulmaradunk a főemlősök rendjének egyes képviselőinél.
Kutatási előzmények
A Kiotói Egyetem japán főemlős-intelligencia-szakértőiből álló csoport hihetetlen tanulmányt végzett – kísérletileg összehasonlították ötéves csimpánzkölykök és japán egyetemi hallgatók fényképes memóriaképességét. A kísérlet eredményeként a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy még mindig alábecsüljük a csimpánzok intellektuális képességeit.
A kutatás története hosszú évek óta tart. Ez idő alatt Tetsuro Matsuzawa és Nobuyuki Kawai japán tudósok hihetetlennek tűnő eredményeket értek el. Egy Ai nevű nőstény csimpánzt arab számokra tanítottak – folyékonyan számolt nullától kilencig.
Aya intelligenciájának tesztelésének következő lépése egy kísérlet volt, amely felmérte a rövid távú memória képességeit. A csimpánz elé egy érintőképernyős monitort helyeztek. Számok jelentek meg a képernyőn, véletlenszerűen szétszórva a mezőn. Egy ponton az összes számot fehér négyzetek borították. Aya feladata az volt, hogy a mögöttük lévő számok növekvő sorrendjében kattintson a négyzetekre. A feladat nem könnyű, de kemény edzés után a csimpánz megtanulta gyorsan megjegyezni a fehér négyzetek mögötti számokat, és pontosan, a megfelelő sorrendben rákattintani.
Az individualitási tényező kiküszöbölése érdekében a tudósok a főemlőscsalád további négy képviselőjét vonták be a kísérletbe: két nőstény csimpánzt és azok ötéves kölykeit. Mindegyik pár kiválóan tanult, és a kísérletek során kiderült, hogy a fiatal majmok sokkal jobban megoldják a számmemorizálási feladatokat, mint a felnőttek. A kísérletekhez kapcsolták a már ismert nőstény Aya kölykét is, akit Ayumunak hívtak. Figyelemre méltó, hogy Ayumu memóriapontszámai magasabbak voltak, mint társaié.
A főemlősökkel egyidejűleg a japán egyetemek hallgatóit memóriatesztre kérték fel. Meglepő módon a diákok nem tudták felvenni a versenyt a majmokkal ennek a feladatnak a gyorsaságában. Ellenőrző gyakorlatként a tudósok a memorizálási időt minimum 210 ezredmásodpercre csökkentették. A diákok számára ez az idő nem volt elég. Ennek eredményeként a feladatot csak 40%-ban tudták teljesíteni, míg Ayumu 80%-ban teljesítette a feladatot, miközben lényegesen kevesebb időt fordítottak rá.
Matsuzawa megjegyezte, hogy nincs pontos információ arról, hogy egy csimpánz meddig képes emlékezni a memóriában lévő számsorrendre. A kísérlet során Ayumu figyelmét idegen hangok vonták el, de 10 másodperc után visszatérve a feladathoz, hibátlanul, hibátlanul teljesítette. A számkombinációk hosszabb tárolásának lehetőségét a főemlősök memóriájában még nem vizsgálták teljesen.
De még ezek az eredmények is elegendőek ahhoz, hogy levonjuk azt a következtetést, hogy a főemlősök bizonyos intellektuális feladatokat nem képesek rosszabbul, sőt bizonyos esetekben jobban is megoldani, mint az emberek.
Érdekes tények
- Az emlékezet kezdetei az emberben az anyaméhben a terhesség 5. hónapjában alakulnak ki: az embrió megtanul emlékezni és felismerni a hangokat, pozitívan reagál az anya hangjára, az ismerős zenére. Csúcsmemóriafejlődés: 19-25 éves kor a legalkalmasabb az oktatás megszerzésére. A memória 50 év után elhalványul, és csak azoknál, akik nem edzik.
- Amerikai tudósok feltaláltak egy tablettát, amely eltörli a rossz emlékeket. A találmányt pszichológiai traumán átesett betegek kezelésében tervezik alkalmazni. Maga a módszer sok vitát váltott ki.
- Más amerikai tudósok azt állítják, hogy megtanulták, hogyan lehet RNS-molekula kinyerésével átvinni a memóriát egyik emberről a másikra. Az eredményt a tervek szerint az oktatásban hasznosítják, minimálisra csökkentve a képzési időt. A tudás átvitele az agyba olyan egyszerű lesz, mintha információkat írna egy USB flash meghajtóra.
- Egy másik tanulmány eredménye: a klasszikus zene pozitív hatással van a szervezet fehérjeszintézisére, és növeli a memóriáért felelős gének aktivitását.
- A kísérlet csodálatos eredménye! Az önkéntesek három csoportja különböző módon memorizálta a képeket: az első okostelefonon fényképezett, a második csak nézte, a harmadik lefotózta és egy idő után törölte. A legtöbb képre emlékezett az a csoport, amely nem használt kütyüt. Egyfajta ébresztő azoknak, akik a való életet fotóriportokkal helyettesítik.
Az emberi memóriával kapcsolatos hatalmas mennyiségű kutatás ellenére meg kell értenünk, hogy a benne rejlő lehetőségeknek a tizedét sem ismerjük. De ez nem jelenti azt, hogy a memóriánkat nem kell edzeni. A memóriagyakorlatok nagyszerű módja annak, hogy intellektusát jó formában tartsa, és hihetetlenül fontos eszköze a személyes fejlődésnek.
